Ha galamb lennék
Ha én egy napig
Fehér galamb lennék,
Magasra repülnék,
Napban sütkéreznék.
A nagy magasságból
Lenéznék a Földre,
Csodálnám szépségét,
Szállnék hegyre, völgyre.
Mikor elfáradnék,
Egy ablakra szállnék,
Halkan bekopognék
S válaszra várnék.
Az ablak kinyílna,
Simogatna párom,
Búzával etetne,
Persze ez csak álom.
Mert galamb nem vagyok,
Ajtón kopogtatok.
Kinyitja a párom,
S karjaimba zárom.
|