Mint a dalos madár
Jó dolga van nálunk
A dalos madárnak.
Dalol ő bokornak
És útszéli fának.
Dalolva mondja el
Örömét, bánatát.
A világ tudtára
Adja a fájdalmát.
De, ha öröme van,
Még szebben trillázik.
Nincs neki jókedve,
Mikor télen fázik.
Olyan ez a madár,
Mint a magyar ember -
Nótázik, ha boldog,
Vagy, ha rossz a kedve.
Minden hangulatra
Van neki nótája.
Amikor rázendít,
Be nem áll a szája.
Dalban szomorkodik,
Dalol jókedvében -
Dalba önti lelkét
Egész életében.
Vígad, mikor gazdag,
Vígan megy ő tönkre.
Nóta közben ürül
Legjobban a bögre.
Mert ezen a tájon.
Csak is jó bor terem.
Rossz bor nem létezik,
Csak rossz ivó ember.
Kivétel azért van -
Gyorsan hozzuk szóba.
Amikor dolgozik
Nem kell neki nóta.
Szorgalmas a magyar,
Áldott legyen keze.
Munka közben mindig
Helyén van az esze.
És mikor nótázik,
Addig szól a zene -
Amíg tudja mennyi
Száz forintnak fele…
|