Egy fa élete
A facsemetének
Gyenge a gyökere-
Vékony kis ágain,
Alig van levele.
Kiültetés után
Még nagyon törékeny,
Vékony, gyenge törzse
Meghajlik a szélben.
Törékeny a kis fa,
Gyér a koronája,
Ha rá száll egy madár
Lehajlik az ága.
De nem hagyja magát,
Dacol ő a széllel.
Acélozza ágát,
Szembeszáll a téllel.
Fejlődik gyökere,
Erős lesz a fája.
Pár év elteltével
Lesz szép koronája.
Ha virágba borul,
Ő maga az élet.
Apró, szorgos méhek
Gyűjtögetnek mézet.
Gyümölcse oly' finom,
Mint mennyei manna.
Napsugár érleli,
A természet adja.
Vidám, dalos madár,
Repül ágról-ágra.
Az ő lakóhelye
A fa koronája.
Ott áll ez a nagy fa,
Ahova ültették.
Ott borult virágba,
Hullatta levelét.
Boldogan él ő ott-
Mint az idős ember.
Hogyha átültetik,
Elpusztul ő csendben.
|