Sándor napi vers
Sándor vagyok, nem tagadom,
A kritikát elfogadom.
Mert ilyet, hogy éjjel fagyjon,
Ki látott még Sándor napkor?
Nem hoztam én jó meleget,
Nem állítom meg a szelet-
Pedig fáztunk már eleget,
Mégsem űzöm el a telet.
Hol vannak a régi telek,
Márciusi langyos szelek?
Sándor, József és Benedek,
Hozták ők a jó meleget.
Mert régen a hideg telet,
Elvitték a langyos szelek.
Márciusban jött a meleg,
Nem tréfálkozott ő veled.
Azért vagyok én most gondban
Mert nincs zsák, amiben hozzam.
Mert, ha lenne, nem kell, mondjam,
Megtölteném azon nyomban.
Zsákban hoznám a meleget,
Elijeszteném a telet.
Kergetném a hófelleget,
Olvasztanék havat, jeget.
Kaptam Józseftől egy zsákot,
Valaki rá léket vágott
És a meleg kiszivárgott-
Ezért én most odébb állok.
Bosszankodtam már eleget,
Nem tudom űzni a telet.
József hozzon most meleget,
De, ha nem, majd hoz Benedek.
Egy évre most én elmegyek,
De jövőre jelen leszek.
Hárman hozunk majd meleget,
Sándor, József és Benedek.
|