Az est varázsa
Csendben ülünk a szobában,
Megfogom kedvesem kezét.
Nem vágunk egymás szavába,
Hallgatunk csendben egy zenét.
Kandalló lángja világít
Az árnyék táncol a falon.
Külvilág zaja nem számít,
Jól érzem magam most, nagyon.
Magával ragad egy percre
Csendes kis szobám varázsa.
Bárcsak sokáig így lenne-
Ez most az én szívem vágya.
Gondokat űz e pillanat,
Kisimul homlokom ránca.
Elszáll a gond egy perc alatt,
Marad e percnek varázsa.
Kedvesem fogja a kezem,
Szorítja csak úgy, mint régen.
De jó, hogy itt van ő velem,
Két szeme csillog az éjben.
|