Áramszünet
Higgyétek el nekem,
Mind igaz, mit mondok-
Beszálltam egy liftbe,
Megnyomtam a gombot.
Egyedül álltam ott,
Lassan emelkedtem.
Már majdnem fent voltam
Egy nagyot zökkentem.
Hírtelen megálltam,
Sötét lett a liftben.
Ott álltam bezárva,
Elsötétült minden.
Áramszünet miatt
Záródtam be oda,
Ahova a napfény,
Nem süthet be soha.
Borzasztó érzés volt,
Nem tudtam, mit tegyek.
Egyre mondogattam
Hogy most nyugodt leszek.
Nyugodt is maradtam,
Szótlanul ott álltam-
Hogy jöjjön az áram,
Csakis arra vártam.
Eltelt három óra,
Mire megjött végre.
Kiszálltam a liftből,
Kiléptem a fényre.
Gyalog mentem tovább,
Nem kellett kényelem-
Szabad voltam újra,
Elmúlt a félelem.
Elmeséltem mindezt,
Egy régi barátnak-
Nem mondtam el többé
Soha senki másnak.
Aztán ő is mesélt,
Mert ő is megjárta.
Mozgó lépcsőn állva,
Az áramot várta.
Döntsük el most együtt,
Azt, hogy igaz lenne?
Vagy pedig egy viccet,
Foglaltam én versbe?
|