Egy bátor ember
ERŐSS ZSOLT
emlékére
Ahol a fenyvesek,
Lágyan integetnek-
Hegyvidéki telek,
A leghidegebbek-
A komor hegycsúcsok,
Az ég felé nyúlnak-
Világ szeme elől,
Felhők közé bújnak-
Hatalmas kősziklák,
Farkasszemet néznek-
Mereven állnak ott,
De, azért ők szépek.
OTT SZÜLETETT!
Egy nagyszerű ember-
Székelyföld szülöttje,
Ennek a szép tájnak,
Hűséges gyermeke-
A magas hegycsúcsok
Örök szerelmese.
EZ VOLT Ő!
Szerette Hazáját,
De Ő többre vágyott-
Magasabb hegyeknek
Csúcsaira hágott-
A veszélyt megvetve
Álmodott egy álmot-
Magasból akarta
Látni a világot.
TÖBBSZÖR SIKERÜLT!
De a vége az lett,
Hogy a hegy szelleme
És a természetnek
Hatalmas ereje,
Erősebb volt nála,
Megtörte erejét-
Legyőzte az embert,
Lezárta két szemét.
Magába zárta Őt
A tél birodalma-
Jégcsap a fejfája,
Hóból lett sírhalma.
ŐRIZZÜK EMLÉKÉT!
|