A két zászlóvivő

Zsolt és Péter

Feljutni a csúcsra,

Biztos nagyon nehéz.

Az utolsó szakasz,

Valós kínszenvedés.

Kevés az oxigén,

Erejük is véges-

Mindezt véghezvinni,

Kevés ember képes.

Már csak ötven méter,

Bíztatják magukat-

Miközben megvárják

Lemaradt társukat.

A hegy törvényei,

Ezt megkövetelik.

Nem lesznek hegymászók,

Akik nem így teszik.

Aki a hegyre megy,

Az azzal egyet ért,

Hogy egy mindenkiért-

És mindenki egyért.

A cél közelsége

Bíztatja az embert.

Feljut ő a csúcsra,

Akkor is, ha szenved.

Mert lábán a bakancs,

Mintha ólom lenne-

Minden lépésénél

Nehéz súlyt emelne.

De a két hegymászó

Nem adta meg magát-

Feljutott a csúcsra

A két igaz barát.

Hogy barátok voltak,

Nem fér hozzá kétség-

Barátságot szülhet

A vágy és reménység.

A vágyuk teljesült,

Amikor felértek-

Reménykedtek abban,

Hogy majd visszatérnek.

Magyar és a székely,

Két zászló a hegyen.

Egymás mellett vannak-

Ez mindig így legyen!

Magas árbocon leng

A két büszke zászló.

Tragikus a vége,

Szomorú a zárszó.

A történet végén,

Mindent homály takar.

Soha nem tért vissza

A két bátor magyar.