Pásztortüzek gyúlnak
Füves hegyoldalban
Legeltet a pásztor.
Ha a nyáj szétszéled,
Kutyájára rászól.
Fordíts őket Bodri
Közeleg az este-
Ne menjenek arra,
Farkas áll ott lesben.
Szalad a kis puli,
Tereli a nyájat-
Hangos csaholása
Bejárja a tájat.
Nem kíméli magát,
Szalad jobbra, balra.
A szétszéledt nyájat
Egy csomóba hajtja.
Amikor ez megvan-
A legelő szélen,
Ott állnak a juhok,
Indulásra készen.
Leáldozott a nap
Sokat kell még menni,
Apró, gyors léptekkel
Sokat kell megtenni.
Későre jár nagyon,
Már leszállt az este-
Messze még az akol,
A nyáj lepihenne.
Sötétben botorkál
Az eltévedt pásztor.
Ő is nagyon fáradt
Meg is botlik párszor.
Egyedül a Bodri
Tartja frissen magát
Hegyezi két fülét,
Hallatja a hangját.
Hirtelen a völgyben
Pásztortüzek gyúlnak-
Hatalmas lángnyelvek
Az ég felé nyúlnak.
Mutatják az utat,
Hívogat a fényük-
Fáradt embereknek
Bennük van reményük.
Hazaérnek lassan,
Elég is volt mára-
Rágyújthat a pásztor
Egy jó nagy pipára.
Elmereng ő közben,
Subájára ülve-
Dob még egy hasáb fát
A pislogó tűzre.
Mert így a pásztortűz
Nem alszik ki soha-
Segíti a vándort
Visszajutni oda,
Ahonnan elindult,
Búcsú nélkül elment-
Kalandvágy hajtotta
A sok magyar embert.
Értük rakjunk most
Egy nagy pásztortüzet-
A tűz magas lángja
Mindig nekik üzent.
Ez, a nagy pásztortűz,
Azt hirdeti végre-
Nyitott kaput dönget,
Aki hazatérne.
|