Piroska és a medve

Piroskának sok a dolga,

Szinte felfordul a konyha.

Jobbnál, jobb illatok szállnak,

Ebédet főz nagymamának.

Főzés után fogja magát,

Megrakja a kis kosarát-

Mikor több már nem fér bele,

Szép lassan elindul vele.

A nagymama nagyon várja,

Betegen fekszik az ágyban-

Tegnap óta nem is evett,

Most harangozzák a delet.

Piroska ezt persze tudja!

Erdő mellett megy az útja-

A kis kosár húzza vállát,

De azért szedi a lábát.

Szembe jön vele a medve,

Beszélgetni nincs most kedve-

De a mackó nagyon rendes,

Lassan cammog, hangja csendes.

A lány feltalálja magát,

Köszöntelek mackó barát.

Valahányszor erre járok,

Medvét soha nem találok.

Erdő mélyén él a medve,

Ott ő boldog, jó a kedve.

Miért jöttél erdő szélre?

Nem kaptál málnát ebédre?

Hozzád jövök, rossz hírt hoztam-

Úgy siettem, majd lefogytam.

Olyan ez, mint egy rossz átok,

Farkas leselkedik rátok.

Ne haragudj jó barátom,

Akkor hiszem, hogyha látom.

Miért mondasz nekem ilyet?

Honnan származik a híred?

Megnéztem az esti mesét,

Amit láttam, éppen elég.

A farkasnak nincsen esze,

Valóra válhat a mese.

Ne késlekedj, menjünk oda,

Nem tréfál a farkas soha.

Ha nem szeded most a lábad,

Bekapja a nagymamádat.

Ülj fel gyorsan a hátamra,

Kapaszkodj a kosaradba.

Odavágtatok én veled,

Gyorsabb leszek, mint a szelek.

Amikor felkerekedtek

A rövidebb úton mentek-

Árkon- bokron már túl vannak,

Nagymamához betoppannak.

Bizony, ott van már a lompos,

Hegyes fülű nagy bozontos,

Szeme villog szája tátva,

Rámered a nagymamára.

Két lábra áll most a medve,

Fejét a plafonba verte.

Félelmet kelt ez a látvány-

Távozz innen gonosz sátán!

Takarodj, míg szépen mondom,

Mérges leszek, rontom-bontom.

Úgy elkaplak, mint egy nyuszit,

Mindjárt kapsz egy medve puszit.

Idefigyelj gonosz farkas,

Beszéd helyett inkább hallgass,

Húzd kicsire össze magad,

Mert hazugság minden szavad.

Piroska most nagyon boldog,

Jól alakultak a dolgok.

Leteszi a kis kosarát,

Megöleli a nagymamát.

Aztán a medvéhez lépet,

Köszönte a segítséget.

A történet úgy ért véget,

Adott neki jó sok mézet.

A farkas, már elég régen,

Elbujdosott szégyenében-

Elvándorolt messzi földre-

Hír sem jött többé felőle.

Piroska és nagymamája,

Akkor járt itt utoljára.

Nem jöttek el elég régen-

Ott élnek ők a mesében.