Állok az esőben

Felhőt hoz a szellő,

Eső lesz belőle-

Felsóhajt a város

Mert felfrissül tőle.

Mossa az út porát

A tavaszi eső,

Vizet kap a patak,

Ázik a zöld mező.

Állok az esőben,

Felnézek az égre.

Hull az égi áldás-

Itt a tavasz, végre.

Milliónyi vízcsepp

Mossa most arcomat-

Mintha kezük lenne,

Minden csepp simogat.

Peregnek arcomon,

Mint egy lágy zokogás,

Árad a sok könnycsepp,

Akár a vizfolyás.

Nem csak arcom mossa,

Új erőt ad nekem-

Úgy érzem, tavasszal

Megtisztul a lelkem.

Gyere velem, Kedves,

Állj ki az esőbe-

Meglátod, hogy jó lesz,

Felfrissülsz majd tőle.

Fordítsuk arcunkat

Mindketten az égre-

Simogat az eső,

Itt a tavasz, végre.