Gyere, menjünk játszani!

Gyere velem ki a rétre-

Elfelejtünk mindent végre.

Gyermek leszel úgy, mint régen,

Add, a kezed menjünk szépen.

Meg is fogtam már a kezed,

Szép szavakat súgok neked.

Tekinteted reám mered,

Szikrákat szór két szép szemed.

Nem sietünk, nem is futunk-

Erdő mellett megy az útunk.

Miközben szamócát szedek,

Csendben suttogom a neved.

Jó, hogy itt vagy, játsszál velem-

Fára mászni van most kedvem.

Nem érdekelnek a nagyok

Egy napig most gyermek vagyok.

Nem ártok ezzel a fának,

Elbírnak engem az ágak-

Nekirugaszkodom végre,

Felmászom a tetejébe.

Ott egy mély levegőt veszek,

Onnan integetek neked.

Amíg eszed a szamócát,

Csodálom a piros orcád.

Hogyha elindulunk végre,

Odaérünk majd a rétre.

Dobd le gyorsan a cipődet,

Mezítláb taposd a földet.

Hajadba virágot tettél,

Élvezed, hogy gyermek lettél-

Egy napig most örülj ennek,

Hahotázhatsz, mint egy gyermek.

A gyermek egy örökmozgó,

Fuss, mert megcsíp az a dongó.

Figyeld meg a méhek reptét,

Kergess meg egy kicsi lepkét.

Ez a nap ne érjen véget,

Szerelmesen nézlek téged-

Gyermekévek rég elteltek,

Gyermekként is szerettelek.