Az este
Amikor eljön az este,
Hang nélkül mindent betakar-
Lopakodik a sötétség,
Mert mindent magának akar.
Takarja a kertek végét
És aztán egyre közelít-
Vakságra ítélt az ember,
Mindent hatalmába kerít.
Lassacskán övé lesz minden,
A kert ,az utca,a város-
Házakban égnek a lámpák,
Fényük meleg és világos.
Gyúlnak a fények az utcán,
Fényárban úszik most minden-
Legyőzik ők a sötétet,
Messzire száműzik innen.
|