Február végén
Nem kell sokat várni,
Közel már a tavasz-
Olyan lesz az ember,
Mint egy vidám kamasz.
Február, ha elmegy,
Megszűnnek a fagyok-
Úgy érzem olyankor,
Hogy húsz éves vagyok.
Virágba borul majd
A barackfa ága-
Véget ér a rügyek
Hosszú téli álma.
Növekednek szépen,
Kifakadnak végre-
Nem gondol majd senki
A zord, hideg télre.
Turbékoló galamb
Párjára rátalál-
Visszatér fészkébe
A sok vándormadár.
Nyitott ablak mellett,
Szép tavaszi reggel-
Madárcsicsergésre
Ébred majd az ember.
Feltekint az égre,
Köszönti a Napot-
Ha eljön az este
Számol majd csillagot.
Magához öleli
Majd,azt akit szeret-
A csalódott ember
Talál új szerelmet.
Valóság lesz majd ez,
Ha a télnek lejár-
Elmennek a fagyok,
A havazás megáll.
Elhozza majd mind ezt,
A gyönyörű tavasz-
Örül majd az ember,
Boldog lesz a kamasz.
|