Péntek-tizenhárom

Péntek van és tizenhárom,

Rosszul fekszem én az ágyon-

Mert bal lábam van a szélen,

Jobbal kéne földet érnem.

Amikor én ballal kelek,

Egész nap rosszkedvű leszek-

Szerencsém hiába várom,

Pénteken lett tizenhárom.

Segítséget nem kérhetek,

Attól félek, kinevetnek-

De a végén kitalálom,

Miközben fekszem az ágyon.

Úgysem lát most engem senki-

Valamit már kéne tenni.

Magam vagyok a szobában,

Kettesben a papagájjal.

Hasra fordultam az ágyban-

Kívül volt már a jobb lábam.

Kétséget már nem is hagyok,

Fantasztikus lángész vagyok.

Miközben dicsértem magam,

Égnek állt minden szál hajam

A papagáj hahotázott,

Hangjától a hideg rázott.

Jobb lábbal keltem én máma,

Látom, hogy minden hiába.

Babonás ember mit tehet,

Ha a madár is kinevet?