Tavaszi szerelem

(nyolcvan évesen)

Rohanó évszakok,

Gyorsan múló évek-

Alig kezdődnek el,

Máris véget érnek.

Nem régen volt tavasz

És már itt a másik-

Néhány nap kell csupán,

Új rügyfakadásig.

Így lettem én nyolcvan,

Elteltek az évek-

Nyolcvan tavasz után,

Az emlékek szépek.

Kéz a kézben ültünk

Egy elhagyott padon-

Csillagot számoltunk,

Boldog voltam nagyon.

Hányadik tavasz volt?

Nem tudom a választ!

Az emlékük most is

Boldogságot áraszt.

Gyere velem Kedves,

Sétáljunk a parton-

Megpihenünk közben

Egy magányos padon.

Sétára vár a part,

Mert tavasz van újra-

Nyolcvan évesen sincs

Semmi okom búra.

Rájöttem én erre,

Hosszú évek során-

Csak az lehet idős,

Ki nem megy el korán.

Boldog ember vagyok,

Mert tudok szeretni-

Bút, bánatot, rosszat

El tudom feledni.

Segít nekem ebben

A szerető párom-

Göröngyös utakat

Vele együtt járom.

Most is szép a tavasz,

Mint akkor a parton

Tavaszi Nap lágyan

Simogatja arcom.

Egyetlen Kedvesem,

Szorítsd meg a kezem-

Kísérj el a sírig

Tavaszi szerelem.