Az én tyúkom
Minden évben, Húsvét előtt-
Tyúkot veszek, egyet-kettőt.
Betartom a régi szokást,
Tojnak nekem piros tojást.
Minden dolgom félre rakva
Kimentem a tyúkpiacra.
Nem haboztam én ott sokat,
Megvettem egy szép pirosat.
Megitattam, megetettem,
Tyúkocskának becézgettem-
Leskelődés csúnya szokás,
Jöhetne már az a tojás.
Óvtam én a napsütéstől,
Megvédtem a fúvó széltől-
Végül pedig azt megtettem,
A markomból etetgettem.
Másnap aztán kora reggel,
Csergő óra most már nem kell-
Hogy mi történt, most sem tudom,
Kukorékolt az én tyúkom.
Talán tévedés lehetett,
Tőszomszédom jót nevetett-
Rossz szándékkal bármit mondhat,
Kukorékolva is tojhat.
Aztán tovább őrizgettem,
Hátsó részét figyelgettem-
Talán nem is lehet igaz,
Görbét tojt az a kis pimasz.
Mit lehetne most már tenni,
Nem fogok én tönkre menni-
A kis tyúkom jól bekavart,
Talán bosszantani akart.
|