A megtépázott hajó
Amikor elindult, csendes volt a tenger,
Ameddig csak ellát a halandó ember.
Langyos szelek fújtak, fodrozták a vizet-
Gyönyörű a látvány, ritkán látni ilyet.
A büszke árbocon feszült a vitorla,
Hangtalanul siklott a vitorlás tova.
Hirtelen beborult, sötét lett az égbolt-
Feltámadt a szél is, ilyen nagyon rég volt.
Hatalmas hullámok a magasba csaptak,
A hajó testében mély nyomokat hagytak.
Tépett vitorlával fojtatta az utat,
Árboca megrepedt, szörnyű képet mutat.
Hirtelen jött vihar, hamarosan elment-
Kisütött a Nap is, a tengeren csend lett.
Folytatta az útját egy tépett vitorlás,
Túlélte a vihart-nem számít semmi más.
|