Tóparti naplemente
A lenyugvó Napnak
Narancsszín korongja,
Ráveti a fényét
A part menti dombra.
Fáradt sugarával
Már csak annyit tehet-
Narancsszínre festi
A vizet, az eget.
Tónak lágy vizében
Meglátja önmagát.
Narancsszín korongját,
Elfáradt sugarát.
Hűs, tavaszi szellő
Fodrozza a vizet,
Oly szép ez a látvány,
Ritkán látni ilyet.
Halászhajó lebeg
A part közelében-
Monoton táncot jár
A tavaszi szélben.
Nem tud ő pihenni
Tovaszáll az álma-
Úgy mozog a vízen,
Mintha táncot járna
Csupasz már az árbóc,
Pihen a vitorla-
A tavaszi szellő
Nem sodorja tova.
Elfáradt az ember,
Nem könnyű a munka-
Közel már az este,
A halász ezt tudja.
Eközben szép lassan,
Be is alkonyodik
A Nap narancs színe
Sötétre változik.
Dombok mögé bújva,
Eltűnt elég régen-
Pihen most már minden,
Új nap reményében.
|