Balatoni emlék
Balaton hűs vize,
Megmártóztam benne-
Olyan ez az emlék,
Mintha épp most lenne.
Ha becsukom szemem,
Ott vagyok a parton-
Érzem, hogy a napfény
Barnítja az arcom.
Oly meleg a fénye,
Simogat a szellő-
Ott úszik az égen
Egy nagy bárányfelhő.
Körülöttem, csendben,
Napoznak a lányok-
Bár csukva van szemem,
De a múltba látok.
Más divat volt akkor,
Nem bikinit hordtak-
De azért a lányok
Nagyon szépek voltak.
Akkor is a szépet
Csodálta az ember-
Tiszta volt a szemük,
Akárcsak a tenger.
Nem számított soha
Milyen ruhát hordtak,
Mert a magyar lányok
Mindig szépek voltak.
Nem nyitom ki szemem,
Tovább emlékezem-
Minden, ami szép volt
Most is itt van velem.
Már csak néhány lépés,
Csobban a tó vize-
Így köszönt ő engem,
Neki is van szíve.
Mint lágy simogatás,
Olyan ez az érzés-
Álom vagy valóság?
Ez most a nagy kérdés.
Tapintása selymes,
Érzem,hogy simogat-
Szorítom két szemem,
Hogy tartson még sokat.
De a vége az lett,
Tágra nyílt a szemem-
A látomás eltűnt,
Emlék maradt nekem.
|