Sétálgatunk
Azt, hogy hó van, én nem bánom,
Sétálni viszem a párom.
Miközben az utcán megyek,
Majdnem mindent megfigyelek.
Nem lépek bokáig hóba,
Kevés hullott mutatóba.
Megmutatja a tél nekünk,
Hogy még marad,itt van velünk.
A télnek csak az a vágya,
Legyen nagy a fűtésszámla.
Mostanában erre képes,
Mert a szépség már mellékes.
Nem olyan szépek a telek,
Ezt látom, miközben megyek.
Lassan megyek, lépegetek,
Közben mindent megfigyelek-
Látok ott egy kis gyereket,
Aki éppen hasra esett.
Mert a hó, bár nagyon kevés,
De ha megfagy, jön az esés.
Leülünk,vagy elterülünk,
Hogyha nem fáj, jót derülünk.
Hozzátartozik a télhez,
Tudni kell,hogy ilyen még lesz.
Látom, csepereg a tető,
Talán jön az ónoseső?
Hogyha megjön, tudd meg Anya-
Nadrágfékkel megyünk haza.
|