Sorsunk útja

Emberek tapossák
Ezt az öreg Földet-
Egyesek elmennek,
Mások pedig jönnek.

Ez az élet rendje,
Élünk és meghalunk-
Ne feledjük soha,
Hogy halandók vagyunk.

De ameddig élünk,
Tapossunk egy utat-
Boldogulás útja
Egy irányba mutat.

Van kinek sikerül
Feljutni a csúcsra-
Azt, hogy milyen áron,
Ő nagyon jól tudja.

Tisztességes úton,
Vagy tán becstelenül
Feljutni a csúcsra,
Egyszer majd kiderül.

Mások nehézkesen
Járják be az utat,
Pedig az iránytű
Most is arra mutat.

Nem érnek fel soha,
Vagy vissza zuhannak,
Sajnos a csapatban
Elég sokan vannak.

Eközben a Földünk
Egyfolytában forog,
Saját tengely körül
Egy irányba mozog.

Megmutatja közben
A jó és rossz arcát,
Miközben az ember
Megvívja a harcát.