Édesanyád
A te jó anyádnak
Reszket a két keze-
De ha téged meglát,
Felcsillan a szeme.
Nehéz teher húzza
Törékeny két karját-
Évtizedek súlya
Nyomja gyenge vállát.
Ő hozott világra,
Gondodat viselte-
Azt, hogy gyermeke vagy,
Soha nem feledte.
Te voltál számára
Sorrendben az első,
De az idő telik
És a gyermek felnő.
Most már rajtad a sor,
Nyújtsd felé a kezed-
Simogasd meg arcát,
Mert ő most is szeret.
Türelmesen hallgasd,
Hogyha panaszkodik-
Tudnod kell, hogy érted
Sokat imádkozik.
Most már halkan szólít,
Hangja egykor csengett-
Amikor majd nem szól,
Azt jelenti: ELMENT!
|