Esős gondolatok
Esik eső,csak úgy szakad,
Egész héten ez így marad-
Nem tervezek semmit mára,
Bevonulok a szobámba.
Megállok az ablak előtt,
Hallgatom a nyári esőt-
Kopognak az apró cseppek,
A párkányról leperegnek.
Olyanok ők, mint a könnyek,
Amik egyfolytában jönnek-
Végigperegnek az arcon,
Mint az eső,kint a parton.
Ázik a part,a víz árad,
Arcokon a könny nem szárad-
Nem száradnak meg a szemek,
Szegény ember,mi lesz veled?
Egyszer megáll majd az eső,
Eltűnik a sötét felhő-
A víz szintje gyorsan apad,
Nem áll meg itt,tovább halad.
Elmegy a víz, szinte szalad,
Nyomában pusztaság marad-
Rengeteg elhullott állat,
Marad a könny és a bánat.
|