Péter és Pál

Ami történt, elég rég volt,
Nem voltak ők jó szomszédok-
Vitatkoztak, veszekedtek,
Mindenfélén perlekedtek.

Az történt egy nyári napon,
Nagyon összevesztek azon,
Hogy kié a fülemüle,
Kit illet meg annak füttye.

Miközben ők veszekedtek,
A végén már verekedtek-
Felrepült a dalos madár,
Nem jött vissza soha talán.

De az évek lassan teltek,
A szomszédok öregedtek-
Péter és Pál az ő nevük,
Talán megjött már az eszük.

Tudták, hogy az okos enged,
Aki szamár, az meg szenved-
Ezt is megoldották talán,
Mindig a másik a szamár.

Az okosabb kezét adja,
A másik csak elfogadja-
Megoldható ez most szépen,
Átnyúlnak a kerítésen.

Aki elsőnek nyújt kezet,
Az, csakis az okos lehet,
Aki pedig később nyújtja,
Nyílván, az lehet a buta.

Ekkor megtörtént a csoda,
Egyszerre értek ők oda-
Sietve nyújtottak kezet,
Ebből békülés is lehet.

Ami történt,az kész csoda,
Ők se gondolták ezt soha-
Az sem számít nekik talán:
Ki az okos, ki a szamár?

Péter Pálnak jó barátja,
Bekerültek a naptárba-
Minden olyan szépnek tűnik,
Mikor névnapjukat ülik.