A búzaszemek
Búzaszemek beszélgetnek,
Találgatják merre mennek-
Mert a kalászt learatják,
A szemeket zsákba rakják.
Zsákokban a búzaszemek,
Szép csendesen útrakelnek,
Szétszóródnak az országban
És aztán a nagyvilágban.
Búzaszemek lisztje fehér,
Abból lesz a finom kenyér-
Ebédre és vacsorára,
Sok terített asztal várja.
Azt, a zsákot hová viszik,
Amelyiket egy szalag díszit?
Három színű az a szalag,
Búzaszemek úton vannak.
Érkeznek a búzaszemek,
Zsákba rakták dolgos kezek-
Utaztak ők nagyon sokat,
Nem ismernek határokat.
A szorgalmas molnár kezek,
Lisztté porlasztják a szemet-
A malomban egyé válnak,
Egymásra itt rátalálnak.
Az egésznek az a vége,
Bekerülnek kemencébe,
A kemence melegébe,
Magyarok nagy kenyerébe.
Lesznek talán olyan évek,
Összefognak majd a pékek,
Sütnek majd egy nagy kenyeret,
Abból minden magyar ehet.
|