Ahonnan a szelek fújnak
Eger felől fúj a szellő,
Áramlik a friss levegő-
Fújj csak szellő nagyon sokat,
Oly finom a friss fuvallat.
Hadd fújjon most Eger szele,
Tele lesz a tüdőm vele-
Mert a tüdő már csak ilyen,
Mellette dobog a szívem.
Ahonnan fúj, arra nézek,
Gondolatban odaérek-
Vágytam ide nagyon régen,
Itt vagyok a Dobó-téren.
A sok emlék engem itt vár,
Itt járt egykor Dobó István-
Ellenségeknek rémálma,
Eger vára kapitánya.
Eger város ódon vára,
Felmegyek a vár fokára-
Dobó kapitány is állt ott,
Lábnyoma is legyen áldott.
De ezek csak gondolatok,
Kint a szélben magam vagyok-
Elfújta egy ember álmát,
Ő már látta Eger várát.
|