Fújjatok szelek!
Szünet nélkül fújnak
Most az őszi szelek-
Repülnek a légben
Sárga falevelek.
A sárguló levél
Számomra üzenet-
Hírül hozza nekem
A közelgő telet.
Egyfolytában jönnek
A fekete felhők-
Tova viszik őket
Hűvös őszi szellők.
A távolban dörög,
Villámlik is talán-
Nem repül ilyenkor
Magasra a madár.
Ott ül a fészkében,
Vagy gubbaszt az ágon-
Én is szótlan vagyok,
Napsütésre vágyom.
Kémlelem az eget,
De hiába várom-
Az, hogy kisüt talán,
Most már csalfa álom.
Fújjatok szüntelen
Hűvös őszi szelek-
Vigyétek messzire
A sötét felleget.
Szabadítsátok ki
Fokságból a Napot-
Hozzatok az égre
Ragyogó csillagot.
|