A hegy leve

Kacsingat a szőlő szeme,
Szinte csepeg már a leve-
Le kéne már gyorsan szedni,
Hordóba kéne már tenni.

Édes mustnak ott a helye,
Teljen meg a pince vele-
Gyönyörködhessen a gazda,
Görbüljön mosolyra bajsza.

Ha megérik a jó nedű,
Minden cseppje csupa derű-
Attól lehet jól mulatni,
Jó nagyokat kurjongatni.

Ettől jobb talán már nem kell,
Bort iszik a magyar ember-
Nótára nyílik a szája,
Nem lesz poros a csizmája.

Amellett,hogy csupa derű,
Vitamindús ez a nedű-
Táncra áll tőle a lába,
Nem kell menjen patikába.

Kisimul tőle a bőre,
Piros lesz az arca tőle-
Olyan mint egy nyíló virág,
Mosolyog rá a nagy világ.

Kanyargós a keskeny járda,
A kapuban párja várja-
Nehezen jut el most oda,
Táncot jár vele a szoba.