A tékozló fiúk
Naponta követem,
Várom a híreket-
Látok vándorolni
Hatalmas tömeget.
Útra teszi őket
Háború és éhség-
Hogyha ide jönnek,
Vár ránk a szegénység.
Nincs egy felső határ,
Mikor lesz már vége?
Erre a kérdésre
Válaszolni kéne.
Ez az embertömeg
Szüntelenül árad-
Nem ismer már határt,
Áttör minden gátat.
Nem is volt már ilyen
Sok-sok száz év óta-
Nem bír ennyi embert
A vén Európa.
Nem mindegyik szegény,
Pénz van a zsebekben-
Okos telefonnal
Jönnek a kezekben.
Más a kultúrájuk,
Más náluk a törvény-
Másképp élt mindegyik
Saját szülőföldjén.
Van, aki meghallja
Törvényei szavát-
Semmit nem kímélve,
Felrobbantja magát.
Szükség van rá otthon,
Hogy védje a hazát-
Ehelyett másoknál,
Felrobbantja magát.
Hűtlenül elhagyott,
Szomorú hazája-
Tékozló gyermekét
Mindig visszavárja.
Visszavárja őket.
Romokban áll szegény-
Újjáépítésre
Már kevés a remény.
Róják az utakat,
Új hazát keresve-
Munkából megélni
Túl kevés szeretne.
A tékozló fiúk
Nagyon messze járnak-
Hűtlen fiai ők
Egy romos hazának.
|