Eprecske és a gombák
Eprecske kis kosarába
Gombát gyűjtött vacsorára.
A gombák őt jól ismerik,
Eprecskének becézgetik.
Erre gyere, ne menj arra,
Tegyél be a kosaradba,
Nem bánod meg, megfogadom,
Olyan szép nagy a kalapom.
Vigyél el, mert jön a medve,
Gombát szedni sosincs kedve.
Az lesz a sok gomba sorsa,
Hogy a medve letapossa.
Hogyha ránk lép, mi lesz velünk?
Egyszerűen kárba megyünk.
A piacon nagyon drága,
Nem lesz gomba vacsorára.
Eprecske nem tétovázik,
A gomba kosárba mászik,
Gyorsan jár a kislány keze,
Egy-kettőre végez vele.
Karján van a kis kosara,
Lassan elindulhat haza.
Otthon a sok munka várja,
Gomba lesz a vacsorája.
Később arra jött a medve,
Mikor brummog, rossz a kedve.
Csodálkozott és megállt ott,
Sehol egy gombát se látott.
|