Tavaszi varázs
Ibolyák illata száll felém a szélben,
Tavasz leheletét az arcomon érzem.
Évente csak egyszer történik meg ilyen,
Úgy érzem ilyenkor, gyorsabban ver szívem.
Ibolyák árasztják a tavasz illatát,
Ébredő természet ünnepli önmagát,
Ünneplő ruhában örül a napfénynek,
Fák ébredő ága örül a levélnek.
Dalos lesz a kedve a néma madárnak,
Erdő lakóira most szép napok várnak.
Téli zárkájából kijöttek a méhek,
Azt zümmögik talán, hogy csodás az élet.
Millió élőlény köszönti a tavaszt,
Rosszkedvű arcokon végre mosolyt fakaszt.
Olyan most a ritmus, mint az izzó parázs,
Visszatér az élet, a tavaszi varázs.
|