Májusi nosztalgia
Szeszélyes hónapok
Egymás után jönnek,
Kopognak az ajtón,
Aztán elköszönnek.
Hónapok nyomában
Sok kérdőjel marad,
Nem ad választ senki,
Minden tovább halad.
Bolondos áprilist
A május követi,
Hónapok legszebbjét
Mindenki szereti.
De hűtlen a május,
Nem olyan, mint régen,
Megfagynak virágok
A védtelen réten.
Szomorú látványt nyújt
A gyümölcsfa ága,
Levele megbarnult,
Lehullott virága.
Néha a Nap kisüt,
Felbukkan az égen,
Árasztja melegét
Éppen úgy, mint régen.
Egy kicsivel később
Jönnek gonosz felhők,
Takarják a Napot,
Hűvösek a szellők.
Hova lett a május?
Nem olyan, mint régen!
Ablak előtt állva
Szomorúan nézem.
Látom, amint jönnek
Félelmetes felhők,
Emberek sietnek,
Fejük felett ernyők.
Felnéznek az égre
A csalódott szemek,
Nem látják a Napot,
A halványkék eget.
|