Az akácfa virága
Évekkel ezelőtt
Akácfát ültettem,
Ápoltam ágait,
Gondosan neveltem.
Vékony kis törzse volt,
Alig volt levele,
Földbe kapaszkodott
Néhány szál gyökere.
Változnak az idők,
Erős lett a törzse,
Hatalmas gyökere
Mélyen fúr a földbe.
Tartja a koronát
És a vastag törzset,
Miközben öleli
Ezt a drága földet.
Amit ő átölel,
Mindig övé marad,
Évgyűrűk mutatják,
Hogy az idő halad.
Kerek a korona,
Apró a levele,
Rózsaszín virága
Ötlött a szemembe.
Rózsaszín a virág,
Ilyet ritkán látok,
Méhek birodalma
Az akácvirágok.
Hangosan zümmögve
Gyűjtik ők a mézet,
Az apró bogarak
Szorgalmas kis lények.
Ablakpárkányomra
Ráhajolt egy ága,
Köszöni a féltést
Gyönyörű virága.
|