Csodálkozom

Olyan korban voltam gyerek,
Amikor a gyermekszemek
Csodálkozva tudtak nézni,
Új dolgokat megigézni.

Az volt a fejlődés kora,
Naponta jött újabb csoda.
Mindez nagyon tetszett nekem,
Nem győztem forgatni fejem.

Most már én felcseperedtem,
De a múltat nem feledtem.
Felidézem gyermekkorom,
Amint éppen csodálkozom.

Peregnek a felnőttévek,
Jönnek rosszak, aztán szépek,
Sokszor most is csodálkozom,
Számtalanszor van rá okom.

Ezeket én elfogadom,
Akkor is, ha csodálkozom.
Ezzel nem érek el sokat,
Sóhajtozom jó nagyokat.

Egyebet most mit tehetnék?
Nem kérdezik, mit szeretnék!
Mások döntik el a sorsom,
Én pedig csak csodálkozom.