Nyílik még a virág

Életemben egyszer

Én nyugdíjba mentem,

Azt jelenti talán,

Hogy már öreg lettem?

Nem rég középkorú,

Most már pedig öreg?

Nem lehet már igaz

Ez az ócska szöveg.

Mindössze az történt,

Elteltek az évek,

Sok-sok szépet látok

Mikor hátra nézek.

Persze nem csak szépet

Tartogat e világ,

Nem mindig nyílt nekem

Az útszéli virág.

Ennek ellenére

Az évek csak mentek,

Velem egykorúak

Nyugdíjasok lettek.

Nyugdíjas néni lett

Az egykori fruska,

Persze, hogy ez így lesz

Azt előre tudta.

A sok szabadidő

A nyakamba szakadt,

Elfoglaltság azért

Akkorra is maradt.

Verset kezdtem írni,

Rímeket faragtam,

Mindent, ami bántott

Magam mögött hagytam.

Van célom és hitem,

Ez történt meg velem,

Különben mit érne

Nyugdíjas életem?

Fehér papírlapon

Enyém a nagy világ,

Számomra is nyílik

Az útszéli virág.