A vándormadár
Messze jár a vándormadár,
Új hazában fészekre száll.
Minden jó és nagyon szép itt,
Mégsem feledi a régit.
Száll a madár, én is szállok,
Gondolatban visszajárok,
Sok-sok mindent hátra hagyok,
Mert én itt is otthon vagyok.
Szárnyak nélkül ide szálltam,
Titkon mindig ide vágytam,
Figyeltem a magas eget,
A csillagom merre lehet?
Önmagamat kérdeztem én,
Soha nem szállt el a remény.
Az a csillag csak az lehet,
Amely engem haza vezet.
Haza jöttem, itthon vagyok,
Jól tudják ezt a csillagok.
Az a fényes reám nevet,
Mert ő csakis engem vezet.
Új hazámban boldog lettem,
Új fészkemben megpihentem.
Tudom, erre vágytam végig,
De nem feledem a régit.
|