A búza álma
Reggel, amikor kinéztem,
Amit láttam megigéztem.
Friss hó takarta a teret,
Színessé tette a telet.
Nem tagadom, tavaszt várok,
De most havas úton járok.
Nem síratom a szép nyarat,
Csodálom a tiszta havat.
A tiszta hó fehérsége
Emlékeztet majd a télre
Mikor majd a mezőt járom,
Fehér virágait látom.
Hull a hó, már szinte szakad,
Földet ér és ott megmarad.
Nem sok ez, de nem is kevés,
Álmodik a búzavetés.
Azt álmodják zsenge szálak,
Hogy rájuk szép napok várnak,
Nem fagynak meg, lesz még kenyér,
Ez a hó most mindent megér.
Azt álmodják a hó alatt,
Hogy a gép most búzát arat,
Hullámzik a búzatenger,
Kérges a kéz, él az ember.
A télből még van egy kevés,
Közel van már az ébredés.
Őszi búza zsenge szára
Kalász lesz majd nemsokára.
|