Száguldó vonaton

Robog a gyorsvonat,

Már-már szinte vágtat,

Maga mögött hagyja

A sok apró házat.

Fogytán a távolság,

Lemarad az erdő,

Gyorsabban száguldunk

Mint égen a felhő.

Vonat ablakából

Kémlelem a tájat,

Látom elsuhanni

Az út menti fákat.

Akácfák ágait

Lehúzza a virág,

Akác virágától

Szebb lesz ez a világ.

Apró virágok közt

Nagy a nyüzsgés –mozgás,

Messzire hallatszik

A tavaszi zsongás.

Ezt én nem hallhatom

Mert a vonat halad,

Az akácos erdő

Egyre messzebb marad.

Robog a gyorsvonat,

Közel az állomás.

Látom Budapestet,

Az érkezés csodás.

Olyan szép itt minden

Mint a legszebb álom,

Mikor távol vagyok

Budapestre vágyom.

Az idő elrepül

És a vágyak szállnak,

Szép zalai dombok

Tudom, visszavárnak.

Hívogat a madár

A magányos fenyőn,

Hazatérés napja

Most már lassan eljön.