Szép tavaszom
Ahogy jöttél, úgy elmentél,
Messze jársz és elfeledtél,
De én, nem feledlek téged,
Megköszönöm a sok szépet.
Elhoztad a fényes Napot,
Olvasztottad a jégcsapot,
Fákon rügyet bontogattál,
Az arcokra mosolyt csaltál.
Az erdőknek lombot hoztál,
Selymes füvet sarjasztottál,
Virágot szórtál a rétre,
Bárányfelhőt a kék égre.
Fészekrakók boldog hada
Tavasszal tért újra haza.
Népes lett az eresz alja,
Szállt a madárcsalád hangja.
Ágon ült a dalos madár,
Jókedvében dalolt talán.
Visszhangzott a Föld s az egek
Megcsodálták az emberek.
Szép tavaszom visszavárlak,
Zöldüljenek majd az ágak
És amit akkor még várok,
Hogy nyíljanak a virágok.
|