Hegy és folyó
Amit Isten megalkotott,
Arról csak ő határozott,
De nem maradt meg úgy minden
Ahogy eltervezte Isten.
Adott völgyet, magas hegyet,
Elkápráztatta a szemet,
Patakot, bő vizű tavat,
A folyókban sok-sok halat.
Szólt, hogy mind ez legyen határ!
De ezt elfelejtik ma már.
Nem tisztelnek népet, határt,
Megtagadják Isten szavát.
Az isteni teremtmények
Szétvágása nagy-nagy vétek.
Hegy és folyó már nem határ,
Csak szép emlék mind ez ma már.
Ami egynek lett alkotva
Nem válik szét végleg soha.
Nem kellenek bűvös szavak,
Ami egy volt, az egy marad.
Egy lesz újra, úgy, mint régen,
Nekem erről nincs emlékem.
Azért mégsem csalfa álom,
Mert a jövőt szépnek látom.
|