Érkező fellegek
Ég felé merednek
A hatalmas hegyek,
Magas csúcsok felett
Úsznak a fellegek.
Ők hoznak majd talán
Éltető cseppeket,
Esőre szomjaznak
Hatalmas fenyvesek.
Száraz a hegyoldal,
Sárgák a fűszálak,
Juhokat terelők
Égi áldást várnak.
Reménykedve néznek
A távoli égre,
A vonuló felhő
Az ember reménye.
Nem hiába várják,
Elered az eső,
Szórja a cseppeket
Mint a permetező.
Felfrissül a fenyves,
Hangosabb a patak,
Zöldebb lett a fűszál
És a felhő halad.
Távozik ő lassan,
Elhagyja az erdőt,
Máshol is várják már
Az érkező felhőt.
Lehulltak a cseppek,
Zöldebb most már minden,
Az éltető felhő
Tova szállt már innen.
|