Tóparti emlékek

Sétáló párokat látok a tóparton,

Sétálgatás közben oly vidám az arcom.

 Szél hozza a hangot, elhangzanak bókok,

Fiatal ritmusban csattannak a csókok.

Nem idegen semmi, ismerem a partot,

Nem is olyan régen itt vártam az alkonyt.

Kettesben csodáltuk a szép naplementét,

Búcsúzó sugarát, fáradt tekintetét.

Mikor a Nap lement, kezdődött az élet,

Gitár hangja mellett az est nem ért véget.

Lemegy a Nap most is, én utána nézek,

Azok a szép esték emlékekben élnek..

Állok a tó partján ahol akkor álltam,

Napfény búcsúzását akkor is itt láttam.

Itt állok szótlanul, a part kicsit sivár,

Nem lobog tábortűz és nem peng a gitár.