Sorok a papíron
Mikor a távolba nézek,
Kémlelem a messzeséget.
Olyankor senkit nem várok,
Nem hallok és nem is látok.
Elképzelek sok-sok szépet,
Csodálatosak a képek,
Lelki szemeimmel látok,
Talán fellegek közt járok.
A szép képek egyre jönnek,
Az ötletek rám köszönnek,
Gyorsan kiválasztok egyet,
Mind közül csak a legszebbet.
Talán róla szól majd versem
Amit megírok majd csendben.
Békés a csend és csoda jó,
Ő a legjobb tanácsadó.
Ír a tollam, kezem mozog,
Papíron vannak a sorok,
Összeállnak, egybe csengnek,
Mindörökre egyek lesznek.
|