Őszülő természet
Őszül a természet,
Vele tartok én is,
Sötét tincsek között
Megfér a fehér is.
Sokszor néztem végig
Hogyan hull a levél,
Elhagyja az ágat,
Rozsdásan földet ér.
De ez nem jelenti
Azt, hogy most már vége,
Levélhullás miatt
Búcsúztatni kéne.
Igaz, hogy most lehull,
De majd újra éled
Amikor a tavasz
Hoz majd sok-sok szépet.
Pattanó rügyeket,
Virágot a fákon,
Csicsergő madarat
A zöldülő ágon,
Lelki szemeimmel
Már-már szinte látom
Amint gyűjtögetnek
Méhek a virágon.
De most a természet
Kipiheni magát,
Tavaszi napsütés
Hozza majd sugarát.
|