Nap, Hold és csillagok
Megszólítanám a Napot,
Ráköszönnék egy jó nagyot,
Mert a Nap azt megérdemli,
Azt, hogy ragyog értünk teszi.
Értünk ragyog, éltet fénye,
Felkúszik a tiszta égre,
Nem veszi le rólunk szemét,
Érezteti jó melegét.
A Holddal is beszélgetnék,
Mintha jó barátja lennék.
Az éjszaka sötétjében
Világit a messzi égen.
Hogyha felhők eltakarják,
Fényét maguknak akarják.
Mit tegyek a sötét éjben?
Botladozom a sötétben.
Ha az éjben magam vagyok,
Rám köszönnek a csillagok.
Fényesek és sokan vannak,
Kialudni nem akarnak.
Amikor eljön a végük,
Kialszik a csodás fényük.
Akkor elbúcsúzom tőlük,
Hullócsillag lesz belőlük.
Szeretem a Napot, Holdat,
Legjobban a csillagomat.
Ott ragyog az ég tetején,
Jó tudni, hogy csak az enyém.
|