Régi és új
A város peremén elég ritkán járok,
Csak lassan haladok, sok helyen megállok.
Megnézem az újat, a régit keresem,
Épülő utcákon eltéved a szemem.
Eltűnt a macskakő, aszfaltos már minden,
A sok dalos madár elköltözött innen.
Ahol házak vannak, ott fociztunk régen,
Nincsenek már grundok itt a városszélen.
Ahol zúg a motor, ott diófák álltak,
Daloltak madarak, majd magasra szálltak.
Régi város széle számomra csak emlék,
Úgy él bennem minden mintha ifjú lennék.
Rohanó világban mind ez emlék marad,
Rohanás közben is emlékezni szabad.
|