Gondold meg!

Olvadnak jéghegyek, szennyezett a tenger,

Leégnek az erdők, mi lesz veled ember?

Nem szeretném látni csupaszon a fákat

Amint szél tördeli az elszáradt ágat,

Mert hogyha ez így megy, nem vár más a fára,

Nem hajt majd levelet az elszáradt ága.

Nem száll száraz ágra dalolva a madár,

Hangja rég elfogyott, fészket sem rak talán.

Nem csobog majd akkor a kis hegyi patak,

Miközben medrében vergődnek a halak.

Elképzelni is rossz, hogy szárad a meder,

Gondold meg mit teszel te halandó ember

Ha majd a réteken nem nyílik már virág,

Rájössz mire képes a változó világ.

Tenned kell valamit, különben nagy a baj,

Sivatagi homok téged is betakar!