Járvány idején
Lakásba bezárva ülök,
Úgy érzem, hogy menekülök,
Hogy mitől azt persze tudom,
Nagyon nehéz és már unom.
Ezzel most együtt kell éljek,
Nem mondhatom, hogy nem félek.
Sok mindent most abba hagyok,
Fegyelmezett ember vagyok.
Mi lehet a program mára?
Nem megyek ki az utcára!
Nem panaszkodom, nem sírok,
Bent maradok, verset írok.
A bezártságot már unom,
De kibírom, ezt jól tudom.
Mindenkinek ezt ajánlom,
De a végét nagyon várom.
Az, aki most megteheti
Remélem, hogy meg is teszi.
Zárkózzunk be a szobába,
Fertőzésnek nagy az ára.
|