A négy világtáj
Déli áramlatok hozzák a meleget,
Nyugatról érkeznek a tomboló szelek,
Keletre távoznak az eső fellegek,
Északon napfényről álmodnak emberek.
Déli áramlatok hozzák a meleget,
Napsugár vakítja az emberi szemet,
Tiszta az ég kékje, nincsenek fellegek,
Hangosan nevetnek a boldog gyermekek.
Nyugatról érkeznek a tomboló szelek,
Ahol elhaladnak, sírnak az emberek,
Kitérni előlük jól tudják, nem lehet,
Szomorú nappalok, keserű kenyerek.
Keletre távoznak az eső fellegek,
Ezért imádkoznak összekulcsolt kezek,
Érkeznek a felhők, csendesek a szelek,
Lélegzik az erdő, frissülnek emberek.
Északon napfényről álmodnak emberek,
Álmukban szépek a felhőtlen kék egek,
Hajókat ringatnak távoli tengerek,
Zöldek a vén erdők, nincsenek fegyverek.
Múlik az éjszaka, lassan felébrednek,
Álmokat rombolnak kegyetlen reggelek,
Égnek a vén erdők, tombolnak tengerek,
Hamis volt az álom, ropognak fegyverek.
|